Kedves olvasó!
Nem tudom ki hogy van a Valentin nappal, én különösebb jelentőséget nem tulajdonítok neki (Persze gimis koromban én is összorult gyomorral vártam, lesz e nekem is levél a suli folyosóján kihelyezett ládában.), tény hogy ma már jó bevételi forrás ez a nap, s rengeteg ember vevő is a csicsásabbnál csicsásabb, nyálas kacatok megvásárlására, de mindezek ellenére miért ne lehetne a szerelemnek és barátságnak is kvázi világnapja, hiszen most már annyi hülyeségnek van hivatalos napja a naptárban.
Na de nem is ez a lényeg. Zsófi rendszereren kap a napköziben az egyik fiútól rajzokat, édességet. Valentin nap alkalmából is R*** megajándékozta egy képeslappal. Nagyon aranyos, s egyben kellemetlen is a helyzet. A 30 körüli örök gyerek aki minden alkalommal közli, egy karsimítással kísérve hogy "Szia Betti! Én nagyon szeretem ám Zsófikát, vigyáztam ám rá, holnap is vigyázok!"
Annak ellenére, hogy nincs ezeknek a dolgoknak különösebb jelentősége, be kell látni, ezekben a fiatalokban is tombolnak a hormonok, s szerintem annak aki nem tanulta az ilyen szituációkat kezelni, mint ahogy én sem, az kellemetlen s arcpirító lehet.
Akiknél a sérült gyermek olyan helyre jár, ahol nagy korosztálybeli különbségek és enyhébb fokú értelmi sérültek is vannak, ti is tapasztaltatok hasonlót?
Mindenkinek kellemes hétvégét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése