Kedves érdeklődő családok, barátok, szakemberek...! Ezt a blogot azért hoztam létre, hogy e két ritka genetikai probléma arcot kapjon. Hogy történeteinken keresztül megismerhessétek mi rejtőzik az ismeretlen szavak mögött; hogy a hasonló cipőben járó családok tudják, nincsenek egyedül; hogy megvitathassuk a felmerülő kérdéseket,... Remélem hasznos, elgondolkodtató dolgokat tárhatok elétek és szívesen fogadjátok majd olykor vicces vagy szomorú történeteinket is.
2013. január 21., hétfő
Meggyógyultam! - Vagy mégsem?
Zsófika tegnap nagyon jó hangulatban volt, annyira, hogy Nóri húgi sikeres bevonásával, együtt tudtunk játszani. Ez ritka dolog, hiszen Zsófi annyira nem szereti ha nyúzzák, az meg hogy még láthatóan élvezet is, kész csoda. Még azt is mikor húgi kissé átlépve a határokat elkezdett kajláskodni. Mikor Zsófit álló helyzetben tartottam, ő akarta fogni, és átkarolva többször hátra dőltek, hemperegtek a szivacson. :)
Engedte, hogy a kezét mondókára, énekre vezessem, nagyon aranyos volt. Mintha nem is lett volna beteg.
Aztán még ma reggel is jó hangulatban töltötte az időt - igaz megint nem akart enni, de antibiotikum ide, orrcsepp oda,.... késő délutánra megint kiütötte magát, nyüszöge volt, estére zöld trutyi folyt az orrából. És még rekedt is lett. Magyarul rosszabb a helyzet, mint volt.
Persze neki eddig soha nem volt elég egy adag antibiotikum, de bíztam benne, most másképp lesz.
Nálatok mi a helyzet ezen a téren??
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése